2012. szeptember 12., szerda

Táblázatkezelő alapú riportok? Megbízhatunk bennük?

A napokban futottam bele egy nagyon informatív web oldalba, ami kifejezetten a táblázatkezelőkben „elkövetett” hibákkal foglalkozik.
Az oldalt Raymod R. Panko a Hawaii Egyetem professzora készítette Spreadsheet Errors and Governance címmel.

Egy 2008-as cikk (What We Know About Spreadsheet Errors) ragadta meg a figyelmemet, különösen azért, mert nemrég végeztük egy Excel alapú riporting rendszer felmérését és mi is találtunk „érdekes” dolgokat.

A hibák részletes elemzése mellett a legérdekesebb az első táblázat végeredménye volt:
  • A 7 különböző felmérésben vizsgált táblázatok 88%-a tartalmazott hibát!
  • Figyelembe véve, hogy a táblázatok többsége „fontos” vagy „nagyon fontos”, ez az arány több mint aggasztó. 

A hibák néhány oka:
  • a táblázatok fejlesztésében általában nincsenek szigorú fejlesztési szabályok (vagy nem tartják be)
  • túlzott magabiztosság (a táblázatok jóságában) – pl. egy felmérésben a táblázatfejlesztők 18%-os hibaarányt becsültek, miközben 86% volt a valós hibaarány!

Összefoglalva minden kutatás, ahol megpróbálták mérni a hibákat, kivétel nélkül azt mutatta ki, hogy a hibaarány elfogadhatatlanul magas. A legtöbb nagyméretű táblázatban várhatóan több hiba is lesz és még a viszonylag kicsi „móricka” tábláknál is magas a hibák valószínűsége.
Bár egyes szervezetek megpróbál(hat)ják azonosítani a kritikus fontosságú táblázatokat és szigorú követelményeket, szabályokat vezetnek be ezekhez, mégis az üzleti döntések jó részét továbbra is megkérdőjelezhető minőségű elemzések alapján fogják meghozni.
 

Nekem erről egyből az önkiszolgáló BI és a „nem kell nekünk adattárház, hiszen csak néhány riportot fogunk megcsinálni” kockázatai jutottak eszembe.


Akit érdekel, itt olvashatja a teljes cikket. Érdemes rászánni az időt.

Üdv,
 Gábor